Így is lehet, lehet így is! 7.
Vigyázat, egy kicsit hosszabb bevezetés és önismétlés!
Egy korábbi bejegyzésemben ezt írtam:
„Szép napot!
Véleményem szerint az oktatási, az egészségügyi a szociális gyermekvédelmi szakemberek nagy része, döntő többsége egyetért abban, hogy az iskolákban fontos és indokolt különböző
- foglalkozásokat
- előadásokat
- beszélgető köröket
- csoportokat, rendezvényeket
- programokat
- tematikus napokat
- stb…
… tartani, például az alábbi területeken:
- Prevenció
- Felvilágosító – ismeretnyújtó
- Pályaorientáció
- Önismeret – kommunikáció
A sort még nyilván lehet folytatni, mind témák, mind módszerek tekintetében. A célcsoportot is lehet bővíteni, hiszen néhány témának persze más és más módszerekkel, de az óvodás korcsoportban, az óvodákban is helye lenne. Sok oktatási intézményben ilyen – olyan módon meg is valósulnak, de tapasztalataim szerint sokszor csak formálisan.
Kissé leegyszerűsítve: Bejön egy minden bizonnyal felkészült (szak)ember és beszél, előad, mondjuk a droghasználat veszélyeiről. Másik esetben egy másik területről érkező (szak)ember érkezik és beszél, előadást tart, nemi érésről, szexualitásról, védekezés fontosságáról stb… általában leszűkítve a témát pusztán biológiai szintre. A pályaválasztás, pályaorientáció téma is többnyire kötelező (kipipáló) jelleggel jelenik meg az érintett korosztályt célzó programokban. Az egészséges életmód témakört is többnyire pusztán a táplálkozás – mozgás - pihenés, határai és keretei között „adjuk elő” az iskolában. (Amikor egy vidéki kistelepülésen egy ilyen tematikus egészségnapon a nevetésről, játékról, mentális egészségről szóló élmény csoportot illesztettem be, még a gyerekek is meglepődtek, mert nem ilyenhez szoktak, nem ilyet vártak. :) Pedig, ha már egészség, akkor a lelki egészség izgalmasabban hangzik egy kamasznak, mint a vitaminok felsorolása. :) )" Idézet vége.
Szóval, szerintem: Így is lehet, lehet így is! Lásd az alábbiakat:
A nemi érésről, szexualitásról másképp
Én azt tapasztaltam – tisztelet a kivételnek – hogy erről a témáról, csak, mint két ember ügyéről van szó az iskolákban. Nem figyelünk eléggé a személyre, a testével való (át)alakuló kapcsolatra. Pedig a (pre)pubertás korban elég izgalmas és fontos változások történnek testünkkel, érzéseinkkel, érdeklődésünkkel, gondolkozásunkkal.
Az „felvilágosító” (Már az elnevezés is, jajj, de kioktató, erőltetett!) programokban többnyire két irányra, vonalra koncentrálnak a megvalósítók.
- A biológiai funkciókra
- A „veszélyekre”.
A biológiai funkciókról: Gondoljunk bele, az egyik legszebb, legintimebb, legérzékenyebb legszemélyesebb és ebben a korban az egyik legfontosabb fogalmat csupaszítjuk le biológiai megközelítésre. Ilyen szavak röpködnek: Petesejt, hímivarsejt, nemi érés, stb.. stb… Tegye fel a kezét akit 12 – 14 – 16 évesen ezek a szavak lázba hoztak ezekre gondolt, amikor megpillantotta vágyai tárgyát, célját, alanyát! :)
A „veszélyekről”: Egy – egy ilyen foglalkozás üzeneteit az alábbi szavakban, tőmondatokban lehet összefoglalni:
Vigyázz! Veszélyes! Ne legyél terhes! Ne ejtsd teherbe! Kerüld el a nemi betegségeket! Stb...
Csupa ne, nem, óvakodj és tiltás.
Szóval, 12 – 14 - 16 éveseknek úgy írjuk le a testi - lelki változásokat, majd az intimitást, a párválasztást, az érzelmeket, a szexualitást mint valami veszélyes dolgot. Hát, nem tudom, hogyan tudnánk még vonzóbbá tenni mindezeket, ennek a korosztálynak, mint azzal, hogy veszélyesnek állítjuk be és „tiltjuk”! Pontosan ellenkező hatást érnek el ezek a „felvilágosítások” szerintem. Már, ha vannak egyáltalán ilyen programok.
Mindezzel csak az alábbi gondolatot szerettem volna felvezetni:
Mindig páros dolgokról beszélünk. Nem beszélünk a saját testről! Minden nemi éréssel, szexualitással kapcsolatos programnak legelőször is a gyerekeknek, fiataloknak a saját testük megismerésével, működésének megértésével kellene kezdődnie!
Az alábbi projekt ebben nyújt segítséget. A 10 – 12 éves korosztályt megcélozva, de véleményem szerint 12 év fölött sem árt. Mikor és hogyan van szó a menstruációról az iskolában, nevelésben, beszélgetésekben otthon a családban? És a fiúk nemi éréséről, az éjszakai - reggeli merevedésről, a test változásairól mikor és hol és hogyan van szó iskolában, nevelésben, beszélgetésekben a családban? (Válaszokat a lenti e-mail címre lehet küldeni, de nem várom el. :) )
Amit fontos kiemelni, az alábbi projekttel kapcsolatban, az nem csak a tartalom, hanem a módszer! Nem csak beszélnek róla, hanem szemléltetik (nem ábrákon!) aztán (el)játszák közösen, megjelenítik, részt vesznek benne! Mindenki, legfőképpen a gyerekek!
Íme a módszer és tartalom:
Lányoknak: Ciklus - Show
http://www.mfm-projekt.hu/ciklus_show
Tudomásom szerint egyházi iskolákban is (igen, több egyházi iskolában is) tartottak ciklus show-t, így talán a zárkózottabbak is megnyugodhatnak, nem lesz semmi bajuk a gyerekeknek, ha hallanak ilyet, ha ilyenről hallanak., pláne még át is élik, meg is beszélik. :)
Fiúknak: Titkos Küldetés néven, mint ez a plakát is mutatja:
Vagy ez a cikk:
http://www.nlcafe.hu/egeszseg/20160526/kamasz-felvilagositas-ciklus-show/
Azt gondolom, ebben a korosztályban az elején lehet út, hogy először külön – külön tartunk, szervezünk foglalkozásokat, de későbbi életkorban (13 - 14 év körül) a koedukált csoportokban hiszek.
Családsegítő szolgálatok, iskolák, gyermekvédelmi szakellátó intézmények, iskolai szociális munkát végzők, és egyéb szervezetek talán meg is valósíthatnák! (Elnézést a germanizmusért!) Csak egy meghívás! Az ilyen - olyan EU által finanszírozott projektekben annyi mindenre költünk, hát erre, lehetne áldozni!
Egy megjegyzés, így a végére:
Az MFM - Projektnek tagja nem vagyok. Munkatársait, önkénteseit személyesen nem ismerem. Velük munka és egyéb kapcsolatban nem állok. Egyszerűen csak fontosnak tartom és elismerem a munkájukat.
Üdvözlettel:
Vajda Zsolt
Szociális munkás
Ha tudsz, ismersz olyan kezdeményezést, futó programot, projektet, cselekvést, amit szívesen megosztanál, akkor kérlek, oszd meg itt a blogban is. Csupán egy e-mail a lenti címre vagy kommentelj egy adott témához és ott oszd meg. Szimpla leírások nem túl szerencsések! Link, honlap, videó, valamilyen dokumentum fontos volna. Tehát olyan, ami elektronikusan, „látványosan” és vállalhatóan, had ne mondjam hitelesen megosztható.
Minden konstruktív ötletet, javaslatot, segítséget, örömmel fogadok!
E-mail, ahová írhattok, anyagokat küldhettek:
igyislehetlehetigyis@gmail.com
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.