Így is lehet, lehet így is!

Módszertani szerszámos láda szociális - gyermekvédelmi szakembereknek

Médiapedagógia mindenkinek
Médiatudatosság, értő, tudatos, kreatív médiahasználat minden társadalmi rétegben, csoportban, korosztályban

Így is lehet, lehet így is! 13. 

Kedves Kollégák! Szép napot!

Egy közhelyes megállapítással kezdem:

Vannak digitális bennszülöttek és vannak digitális bevándorlók. Ha te, kedves olvasó, szakemberként vagy egyszerűen csak felnőtt emberként olvasod ezeket a sorokat, nos, akkor az utóbbi halmazhoz tartozol, már csak az életkorod miatt is. :) 

Ebben az utóbbi csoportban sokan vannak, akik felháborodnak, de legalábbis csóválják fejüket, ha nap, mint nap ilyeneket látnak:

pokemon-1553995_1920.jpg

Vagy még több résztvevővel, ilyet:

pokemon-1548194_1920.jpg

Mondván, mindig csak a telefon, miért nem beszélgetnek inkább? (Megjegyzés: De hát azt teszik! Kommunikálnak! :) )

És pláne fejcsóválás érkezik némely felnőtt részéről, ha ilyeneket, ilyen korúakat vagy még fiatalabbakat látnak valahogy így:

 children-1822559_1920.jpg

Sokan valamiféle világvégét is vizionálnak a digitális korszak beköszönte után és persze a jól ismert toposz:„Régen minden jobb volt”. És még: „Akkor például sportoltak, mozogtak a gyerekek.”

Nos, nekik csatolom az alábbi fotót: :) 

pause-828757_1920.jpg

Ezzel a hosszabb, képes bevezetővel csak annyit szerettem volna mondani, hogy lehet felháborodni, lehet a rossz érzéseinket, nem tetszésünket kifejezni, de attól még az égvilágon nem fog történni semmi. Pláne, ha a felnőttek passzívan és sokszor értetlenül állnak az új jelenség, új életforma, életformák előtt. A merev elutasításról, már nem is beszélek.

Ennek cikknek nem célja a jövőkutatás ilyen – olyan eredményeit akárcsak tőmondatokban bemutatni, (meg is haladná a felkészültségemet) de néhány kérdést, azért feltennék, illetve feladatot adok, ha engeditek:

  • Tudtok felsorolni olyan szakmákat, amik 20 évvel ezelőtt még szélesebb körben léteztek de mára gyakorlatilag eltűntek? (Nem archaikus mesterségekre gondolok.) Olyan szakmákat, amiket korábban iskolarendszerben, akár több évig tanítottak, (Pl. szakmunkás képzőkben) ma azonban ügyes gépi és nem gépi megoldásokkal gyakorlatilag pár óra betanítás után elvégezhetők vagy éppen egyszerűen nincs már rájuk olyan mértékben és arányban szükség, mint régebben. Néhány helyen még fellelhetők ugyan, de az már inkább az egyedi és személyes tudás és tehetség és a produktumra, szolgáltatásra  való kereslet kérdése. Ennek megfelelően a képzésük sem olyan elterjedt mint korábban. Esetleg meg is szűnt. (A kereslet itt nem keverendő össze a szubjektív megéléssel, amikor mi keresünk ugyan ilyen szakembert, de nem találunk, mert már eltűnt a tömeges szolgáltatásokból. ) Segítek: például cipész, varrónő, Tv - rádiószerelő, háztartási kisgépszerelő, stb… Lehet arról beszélgetni, hogy jó - e ez így, de attól még tény a mindennapi tapasztalás és a kereslet - kínálat eredménye. Egész egyszerűen széles körben nincs már ilyen típusú szakmákra szükség. Anno a kocsisok, lóvasutat, konflist vezetők is sajnálták bizonyára a járműipar fejlődését. Egészen más típusú tudás kellett a robbanómotor hajtotta járművekhez, nem beszélve azok szervizeléséről.

 

  • Tudtok felsorolni olyan szakmákat, amik az elmúlt 20 évben annyira átalakultak, hogy ma már digitális tudás és folyamatos szakmai frissítés nélkül már nem végezhetőek? Legalábbis magas színvonalon nem! A munka tárgya, eszközei és a mesterségbeli tudás elvárásai és persze a keresletek, szükségletek és elvárások már annyira átalakultak, hogy a régi kétkezi munka mellé már digitális tudás szükséges és új folyamatok megértése, megtanulása. Mondok példát: autószerelő, nyomdász, esztergályos (CNC, gépek és társai) informatikus, web szerkesztő, webdesigner, stb… (Ez utóbbi kettő 20 évvel ezelőtt, még nem is létezett.)

 

  • Tudtok kitalálni, ráérezni, kigondolni olyan szakmákat, amik ma még nem léteznek, de 20 év múlva (akkor, amikor a fenti fotókon szereplő gyerekek már felnőtt, munkavállalóként élnek) széles körűen elterjedtek, had ne mondjam, tömeges, divatos és keresett foglalkozások lesznek? (Ezt a kreativitásotokra, fantáziátokra bízom. :) )

 

Szóval a mai gyermekek használják a digitális korszak minden használati tárgyát, eszközét, amikhez csak képesek hozzájutni. A különböző egyre speciálisabb app - okról nem is beszélve. Olyanokat is, amiknek még a nevét sem ismerjük, mi, digitális bevándorlók, hát még azt, hogy mire valók. Ennek a cikknek nem célja, hogy mi mindent tegyünk lehetővé gyermekeink számára a médiahasználaton kívül és az mellett. Célom csupán a tudatos médiahasználat népszerűsítése.

Ehhez viszont kell egy kis

  • nyitottság,
  • érzékenység,
  • empátia és
  • érdeklődés, elfogadás tőlünk, bevándorlók részéről.

Ismerős fogalmak ugye? Sokszor pont ezeket várjuk el az Y generációtól.

Akkor a blogbejegyzésem tárgya:

  • Ahhoz, hogy a gyerekek, fiatalok biztonságosabban sőt, tudatosabban használják a modern médiát, ez(eke)t az új dimenzió(ka)t
  • Ahhoz, hogy a szülők segítséget kapjanak ezzel kapcsolatos problémáikra, válaszokat a kérdéseikre és
  • Ahhoz, hogy a szakemberek, elsősorban pedagógusok, szociális- gyermekvédelmi szakemberek beépítsék mindennapi munkájukba a tudatos médiahasználat oktatását, ismertetését és terjesztését...

Nyújt segítséget az alábbi honlap:

http://televele.hu/

A Médiapedagógiai Műhely Egyesület röviden így foglalja össze a legfontosabb üzenetét:

A médiatudatosság, az értő, tudatos, kreatív médiahasználat már kisgyermekkortól nagyon fontos. Ezt is tanulni kell - a médiapedagógia folyamatos kommunikáció, amely segítséget nyújt a médiaélmények feldolgozásában. Ebben a gyerekek legfontosabb segítői a szülők és a pedagógusok. Ez a honlap nekik szól.

A honlap külön szól a gyerekeknek:

http://televele.hu/gyerekeknek/

Külön a szülőknek:

http://televele.hu/szuloknek/

És természetesen külön a pedagógusoknak, de véleményem szerint, a segítő szakmák képviselői is bőven találnak maguknak hasznos információkat:

http://televele.hu/tanaroknak/

Itt ki is emelném a számtalan iskolai programot, melyek megvalósulását szociális- gyermekvédelmi szakemberek is kezdeményezhetnék egy – egy adott iskolában vagy éppen kollégiumban, közösségi házban, tanodában és így tovább…:

http://televele.hu/iskolai-foglalkozasok/

A fentieken túl még számtalan program, áll rendelkezésre:

Például a címlapon is olvasható:

  • MOPED
  • TANDEM
  • DRÓN

Programok

 Továbbá még sok – sok projekt itt olvasható, tanulmányozható:

Csak néhány szót, kifejezést kiemelve:

  • Médiaovi
  • Prevenció
  • Médiapedagógiai élményfeldolgozás
  • stb...

http://televele.hu/tevekenysegeink/projektjeink/

 

Kedves szociális- gyermekvédelmi területen dolgozó, segítő foglalkozású kollégák!

Többen, talán úgy gondoljátok, hogy nekünk a szociális- gyermekvédelem területén dolgozóknak, nincs feladatunk ebben. Fő érv az szokott lenni, hogy a nyomorban, szegénységben, szépelegve fogalmazva: a szociálisan hátrányos helyzetben élőknek, egészen más szükségleteik vannak és a legelemibb szükségleteik sincsenek kielégítve. Igen, ez így van. De az internetet használják! Már, amikor hozzájutnak. Tv- t is néznek. Túl sokat is, és egyértelműen kirekesztettek a modern média világából és annak használatából. Pedig az esélyeik növelésének, a hátrányos helyzetük csökkentésének egyik eszköze is lehet, lehetne a digitális írástudás. Engedjetek meg két rövid, személyes történetet.

Az első:

Sok évvel ezelőtt, helyettesítettem egy IT pontban. (Akkor még léteztek ilyenek, mára számuk megcsappant.) Zömmel hátrányos helyzetű gyerekek jártak oda, internetezni, beszélgetni, és különböző foglalkozásokra. Egy este bejött az egyik „falurossza” srác. 12 - 13 éves forma. Szájában cigi, zsebében üveg. (Nem kólás! :) ) Azt mondja ő is akar itt lenni. Ő is itt akar lenni! Beszélgettünk. Kis idő múlva, kérdésemre, hogy mit nézne meg, azt felelte lányokat! :) Hát mi mást! :) Sok mindenről beszélgettünk még…kiderült, hogy a volt osztálytársait nézné meg. Azért volt kíváncsi rájuk, mert fél éve „magántanulói státuszban” van. Magyarul kirúgták, eltávolították az iskolából. De érdekelte az iskola, mert volt (még) kötődése oda. Szóval közösen, mi ketten ő meg én, csináltunk egy iwiw profilt, neki magának. Egy sajátot! Ugye nem kell magyaráznom mit jelentett ez neki, akkor! (Említettem már, hogy régen volt ez. Van még valaki, aki emlékszik mi az az iwiw? :) ) A regisztráció kapcsán derült ki, hogy olvasni, még csak - csak, de írni gyakorlatilag nem tud. És ezzel meg is nyílt előtte és az ott dolgozó kollégáim előtt az írás – olvasás elsajátításának sajátos, közös útja, módszere az elkövetkező hetekben.

Ő egy szélsőségesnek tűnő, de szerintem elég gyakori példa lehet. Nyilván a „legszéléről, legalulról." Sokan vannak úgy, hogy nála csak kicsit-, vagy éppen hogy, nagyobb részben de jobb helyzetben vannak. Számos példát lehet hozni, mi mindenre használható az IKT alap- és középfokon az ő esetükben!

A második példám szintén egy IT pont, kb. 6 - 7 évvel ezelőtt:

Ha megengeditek, tőmondatokban, a képzeletetekre, vizuális gondolkodásotokra bízom a látványt és a mondanivalóm.

Kicsiny falu valahol Hevesben. Benne lelkes és ügyes közösségi munkással. Téli este. Sötét és hideg van. Kis ház, fény szűrődik ki és némi zaj. Ez az IT – pont. Belépünk, meglátogatni kollégánkat. A kb. 7 x 5 m- s „teremben” körben 8 – 10 számítógépasztal, rajtuk gépek. A helyiségben mintegy 20 – 25 gyerek zsúfolódott össze. Nem kifejezetten középosztálybeliek. :) és eltérő korosztályúak.  Hol látható, található meg a gyerekek, fiatalok zöme? Nem, nem a gépeknél. Ott is, vannak, persze. Kettesével néhányan. A többség körben a középső „nagyasztal” körül. Beszélgetnek, rajzolnak, ragasztanak, vágnak, fűznek, színeznek, holnapi leckét írják meg stb… De ami a legfontosabb: Együtt vannak, kommunikálnak, kérdeznek, válaszolnak, terveznek, egyáltalán, jól megvannak. Mert a számítógép, az internet és az IT pont, benne egy nagyszerű szakemberrel egy műhely, egy fix pont, egy közösségi tér és egy közösség. Az ő életükben meg pláne! Igaz ugyan, hogy az első időkben se láttak, se hallottak a képernyők előtt, csak azt, amit néztek, füleltek éppen, de aztán szépen fokozatosan a passzivitás a passzív befogadás átfordult aktivitásba, aktív közös cselekvésbe, tervezésekbe, szervezésekbe mind egyéni, mind csoportos szinten. Pár hét, pár hónap! Egyéni esetkezelés, csoportmunka és közösségi munka kérdése.

Ennyi, nem több, a sikeres munka alapja.

Az már a szakember, szakemberek kreativitásán, szakmai tudásán múlik, hogy milyen

  • Szociális estmunkát
  • Mentori - tutori jellegű munkát
  • Szociális csoportmunkát
  • Közösségi munkát
  • Egyéb módszert

Alkalmaz(nak) a későbbiekben ennek a kisközösségnek a tagjaival kapcsolatban és persze velük közösen.

Ehhez kívánok nektek minden – minden jót, örömet, eredményt, sikert!

Üdvözlettel:

Vajda Zsolt

Szociális munkás

http://www.co-treme.hu/

 

Néhány, bárki számára elérhető kisfilm a Médiapedagógiáról és az Egyesületről kedvcsinálónak:

 

 

 

Egy (szokásos) megjegyzés, a végére:

A  Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesületnek tagja nem vagyok. Munkatársait, önkénteseit (ha vannak), személyesen nem ismerem. Velük munka és egyéb kapcsolatban nem állok. Egyszerűen csak fontosnak látom, nagyra tartom és elismerem a munkájukat.

 

Ha tudsz, ismersz olyan kezdeményezést, futó programot, projektet, cselekvést, amit szívesen megosztanál, akkor kérlek, oszd meg itt a blogban is. Csupán egy e-mail a lenti címre vagy kommentelj egy adott témához és ott oszd meg. Szimpla leírások nem túl szerencsések! Link, honlap, videó, valamilyen dokumentum fontos volna. Tehát olyan, ami elektronikusan, „látványosan” és vállalhatóan, had ne mondjam hitelesen megosztható.

Minden konstruktív ötletet, javaslatot, segítséget, örömmel fogadok!

 E-mail, ahová írhattok, anyagokat küldhettek:

igyislehetlehetigyis@gmail.com

internet-2041814_1920.jpg

 

search-2041815_1920.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://igyislehet-lehetigyis.blog.hu/api/trackback/id/tr4812662851

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Így is lehet, lehet így is!

Jó gyakorlatok terjesztése a szociális - gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi, civil és minden segítő, támogató munkát végző szervezet, szakember részére.