Így is lehet, lehet így is!

Módszertani szerszámos láda szociális - gyermekvédelmi szakembereknek

A tanodákról... kicsit másképp
Tanodahálózat, Bátonyterenye

Így is lehet, lehet így is! 19.

Hogy tanodát miképpen kell létrehozni, életre hívni, és ami még fontosabb működtetni, nos, egy ilyen leírásra, bármilyen poszt – már csak terjedelmi okok miatt is - alkalmatlan.

12985451_1058137557573466_8090760340323135164_n.jpg

De elindulást támogatni, ötletet adni, első lépéseket leírni lehetséges. Még inkább úgy, ha a témában tapasztalt profikra bízzuk magunkat.

Én is ezt teszem most:

Ahhoz, hogy ma tanodákról beszélni tudjunk, sok kezdeményezés, jó gyakorlat és módszerek megosztása mellett két nevet fontosnak tartok megemlíteni. Szőke Judit (dr.) és Berki Judit.

Ők ketten voltak, akik a 2000 – es években a tanodák gondolatát meghonosították a gyakorlatban.

Berki Juditról szeretnék pár sort írni. Őt, személyesen ismerem. Hosszú lenne felsorolni, mi mindent tett már ő a szakmában. Ezt meg is teszik az alábbi kerekasztal beszélgetésben. Érdemes meghallgatni majd az alábbi videót az elejétől kezdve:

 

Itt, e posztban róla, csak a videó alatt látható bejegyzést idézem:

Berki Judit szociálpolitikus, aki sokoldalú képzettségével a szociális szakma sok területén tevékenykedett már, az egyik első meghonosítója a tanoda típusú intézményeknek Magyarországon. 2010-ben jött létre a Bátonyterenyén működő tanoda, amely azóta hálózattá szerveződött a környező települések társintézményeivel. Az oktatási program mellett telepfelszámolási, megélhetést segítő és más programok jelzik gondolkodásának és tevékenységének sokszínűségét, küzdelmét a társadalmi integráció érdekében.

Részletes életrajza helyett inkább a gondolatait szeretném megosztani a tanodákról: (Élőbeszéd, betű szerinti leírás.)

A videón a 32.05 perctől – 34.00 percig– ig.

Kérdés:

Te hogyan definiálnád, hogy mi a tanoda? Mi a feladata és hol a helye az egész társadalomban és az oktatási rendszerhez hogyan kapcsolódik?

Válasz:

  • "Amit én láttam más országokban, azok úgy működtek, hogy a család egészével foglalkoztak. Ez hozzám sokkal közelebb álló, ma is, mi is ezt tesszük.
  • Először én azt gondoltam, hogy a tanoda egy integrációt segítő intézmény
  • Aztán azt gondoltam, hogy a tanoda az egy olyan hely, amelyik nyitott, ahová bárki bejöhet és mi tudunk kínálni bizonyos szolgáltatásokat
  • Aztán azt gondoltam, hogy a tanoda, az egy olyan hely, ahol abban tudunk segíteni, hogy a gyerekeink benn tudjanak maradni az iskolában, középiskolában és tovább tudjanak majd menni tanulni.
  • Aztán azt gondoltam, hogy a tanoda az egy olyan hely, ahol a szülő és a gyerek is együtt tud tanulni, mert például az anyuka éppen akkor a 7. Vagy 8. Osztályt végzi, mert nálunk erre is van lehetőség, hogy a szülők is járjanak hozzánk képzésre
  • Aztán… mert mindig változott ez bennem… ma azt mondom, hogy a tanoda az egy közösségi találkozó hely, ami mindig nyitva van mindenki előtt
  • … hogy az ember, meg tudja tartani azt a koncepciót, amit ő gondol, hogy a családban a gyerek az egy nagyon fontos érték de ha magával a családdal nem tudunk együtt dolgozni, akkor a tanoda sem biztos, hogy sikeres tud lenni. És nekünk, az egy kiemelten fontos dolog, hogy nézzük azt meg, ha bekerül egy gyerek hozzánk, annak mi van a családjával? Kell – e ott valamit tennünk?"

 Szerintem nagyon szép íve van a válaszoknak. Nem hiszem, hogy ennél gyakorlatiasabban össze lehet foglalni a gyermekvédelemben, a gyermekekkel való foglalkozás kapcsán – legyen az szociális munka és/vagy pedagógia - a komplexitás fontosságát.

Gondoljunk csak bele. Minden humán, segítő szakembernek, pedagógusnak, felsőfokú tanulmányai elején, a pszichológia vagy más tantárgy keretében „beleverik a fejébe”, hogy a család az elsődleges szocializációs színtér. Minták, sémák, szerepek, normák, szabályok, kommunikáció, szokások, viselkedéskultúra átadója. Stb… stb… (Itt, most nem mondanám fel az első évfolyamos tételt. :) ) Mégis, valahogy a gyerekekkel foglalkozó projektekből rendre – másra kimaradnak a családok. A velük való együttműködés, és foglalkozás. De legalábbis nem megfelelő arányban szerepelnek. Így van ez szociális- gyermekvédelmi területen, például az óvodai – iskolai szociális munkával, a tanoda és tanoda jellegű szolgáltatásokkal, a közösségi házaknál és bizony a Biztos Kezdet Programok eredeti koncepciójának felhígulása eredményeképpen is. (Tisztelet a kivételeknek!)   A sort még hosszan lehetne folytatni például az oktatás – nevelés területéről: Tehetséggondozó programok, felzárkóztató programok, és így tovább… mindegyikből rendre kimaradnak, mint célcsoport, de legalábbis nem kellő hangsúllyal szerepelnek, vannak jelen a családok.

Amit még fontos csiszolni, kidolgozni, az a személyes viszony segítő és segített között, különösen, ha az a gyermekvédelemben és az oktatásban van.

Egy korábbi posztomban próbáltam erről beszélni:

http://igyislehet-lehetigyis.blog.hu/2017/06/19/lifelong_learning_kicsit_maskepp

Berki Judit nálam sokkal jobban, frappánsabban összefoglalja, miért is fontos a személyes és egyedi viszony felnőtt (szakember) és a gyerek között.

Személyes vallomás egy interjúból

A riport 10.00 – tól kezdődik  és 20.55 – kor hangzanak el az alábbi mondatok:

http://nava.hu/id/3108940/

„Én egy gyerekszerető ember vagyok, valamikor az én kezemet is fogták, nem tanodában, de olyan tanító néni vagy tanár néni vagy középiskolai tanárom, akit én tudtam, hogy nagyon fontos volt. Akkor persze még nem tudtam, hogy ez annyira fontos, de ma, ha megkérdezik, hogy ki volt az én életemben az Irénke néni, akkor én ezt meg tudom mondani: Az, aki engem szeretett, aki bennem megbízott. Az, aki bennem azt látta, hogy meg fogom tudni csinálni. És a gyerekeknek ezeket a fajta mintákat próbáljuk mi adni…

 Ezen hiteles mondatok után egy kis módszertan:

Az interjúban arról is szó van, hogy nem nyertek a Tanoda pályázatokon, ami egyrészt rendkívül megnehezítette a fennmaradásukat, másrészt viszont kis „öröm”, az ürömben, hogy így viszont nem köti őket a tanoda sztenderd. Tehát nem pusztán délutáni iskolát, korrepetálást, tanulókört, napközit (ezek az én kifejezéseim) csinálnak, hanem jóval komplexebb ellátást, szolgáltatásokat. Mind a gyerekek, mind a szüleik részére.

Röviden: Közösségi házat működtetnek, közösségi szociális munkát végeznek.

A Tanoda sztenderdről, már írtam korábban, itt:

http://igyislehet-lehetigyis.blog.hu/2017/08/07/tanulokozosseg_tanulo_kozosseg_igen

És itt található a „segédletek mappára kattintva:

https://www.palyazat.gov.hu/doc/4518

Magáról a tanoda sztenderdről ezt írtam:

"Olvassuk el és ismerjük meg alaposan a Tanoda Sztenderd című dokumentumot, mert véleményem szerint kitűnő segédanyag, jó orientáló – koordináló funkciót tölthet be az indulásnál és végig a projektünk során nekünk, szakembereknek."

Akkori, ottani szavaimat most is fenntartom, csak még jobban kihangsúlyozom a „segédanyag” szót! Nem Biblia! Pusztán „Jó orientáló – koordináló funkciót tölthet be az indulásnál és végig a projektünk során nekünk, szakembereknek.” Megismerve Judit véleményét, a komplexebb szolgáltatásokról, a tanoda, mint közösségformáló intézmény elképzelésről, még inkább fontos, hogy ne ragadjunk le a sztenderdeknél. Fontosak, segítenek, szakmai kereteket adnak, de mi tágítsuk, bővítsük ezeket a kereteket.

Ha már közösségi házak, közösségi szociális munka, akkor idecitálnék még egy módszertani segédletet:

Integrált Közösség Szolgáltató Terek:

http://mek.oszk.hu/07900/07917/07917.pdf

Erről ugyanazt gondolom, mint a Tanoda Sztenderdről. Jó alap, sorvezető, segít a tervezésben és/vagy ha elakadtunk, de minden erre vállalkozónak, legyen az személy vagy szervezet, netán intézmény, neki magának kell kialakítani s helyi szükségletekre és igényekre hatékony választ adó szolgáltatási palettáját. Ne tapadjunk le az írott szónál, ne kövessük csak szó szerint, lépésről, lépésre, mert akkor betanított munkások vagyunk.

Akár tanoda, akár közösségi ház. Mint láttuk, lehet a kettő együtt, sőt, érdemes ilyen felfogásban megvalósítani.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a gyerekekkel foglalkozni ugyan szép és hálás feladat, de a családjuk bevonása nélkül, tartós változás nem igazán érhető el, mulandók lesznek az eredmények. Különösen igaz ez az általános iskoláskorú gyermekek és családjaikkal kapcsolatban.

Néhány szó a Bátonyterenyei tanoda hálózatról:

Keressétek fel a hálózat Facebook oldalát! Az ott levő fotók, események, üzenetek, dokumentációk, feltehetően tükrözik majd számotokra kedves olvasók, hogy mi ennek a tanodának a lényege. Mi az a tiszta és nyílt kommunikáció. Aprólékosnak tűnő, valójában azonban rendkívül személyes, egyénekre szabott kapcsolat, és kommunikáció, ahogy a hírek és tájékoztatások történnek. A Facebook csoport nyílt! Mindenki láthatja! Nem sok olyan szervezetet, projektet, szakmai tevékenységet ismerek, amelyik ennyire felvállalja magát, mindenki számára látható és követhető a napi szakmai munkája.

Elérhetősége:

https://www.facebook.com/groups/486336154769106/?fref=ts

Nézzétek meg a megszámlálhatatlan fényképet, videót! Kiválóan érzékeltetik, visszaadják, dokumentálják a tanoda hangulatát, munkáját és eredményeit!

A hírfolyamban ilyen egyszerű „közzétételekkel”, bejegyzésekkel:

Oláh Attila, augusztus 17.:

Ma pótvizsga felkészítő Brigi nénivel , délután egy kis színezés , gyöngyfűzés, és persze zenélés, gitározás.

Vagy:

Ugyancsak Oláh Attila, augusztus 16.:

Ma pótvizsga felkészítő Bocsokné Marika tanárnővel, délután társas játékoztak, rajzoltak zenéltek énekeltek játszottak.

Vagy akár ilyen bejegyzést:

Somoskői Tamás augusztus 13.:

A legutóbbi zágrábi erasmus projektünkről itt olvashattok egy részletesebb beszámolót!

http://urbanamladez.hr/erasmus-projects/hip-hop-entrepreneurship-2-project-results/

 

És nem bírom ki, hogy ne osszak meg egy ilyet, amiből rengeteg található az oldalon:

Ha meg akarod ismerni a mindennapokat, akkor szerintem ezt olvasd el!

Berki Judit "hét indító" bejegyzése augusztus 13 – án, vasárnap:

Kedves szülők, és gyerekek! 

A jövő héten folytatódik a pótvizsgások felkészítése szaktanári, és önkéntes segítők bevonásával.Matematika, angol, magyar irodalom, és nyelvtan, történelem, fizika, kémia , természetismeret tantárgyakból kaphattok segítséget.A pótvizsga felkészítések Bátonyterenyén a kisterenyei tanodában 9.00- és 13.00 óra között nyújtanak lehetőséget a felkészülésre. Lucfalván 13.00-és 17.00 óra között. Mátraverebélyben pedig gyakorlásra van lehetőség 13.00 és 17.00 óra között. A jövő héten jön segíteni a munkánkat külön, hogy letegyük egy kicsit a terheket Kállai Henrik festőművész és Lakatos Gyuri bácsi is zenei foglalkozások tartásával.Önkéntesként érkezik: Hahn Péter tanár úr , aki matematika és angol tantárgyból tud támogatást nyújtani. Oláh Renáta közösségi szolgálatossal, pedig játékos feladatok megoldására van lehetőség. Használjátok majd a Varázsbetű programcsomagot is.Holnap még két közösségi szolgálatos diákunk Nagy Csaba és Oláh Dezső Lucfalván, és Mátraverebélyben fog programokat telepíteni a tanuláshoz a számítógépekre.Jövő héten találkozhattok: Boros Gabriella, Bocsok Tamásné, tanár nénikkel, és persze minden helyszínen a mentorokkal- a helyi segítőkkel.

Szép hetet gyerekek! Akiknek készülni kell, azoknak kitartást, és szorgalmat, akik pedig szabadon alkothatnak, azoknak pedig a képzeletük szárnyalásának szabadon engedését kívánom! Szép és tartalmas hetet minden tanodás gyereknek, és fiatalnak! 

 

Tanító, önkéntes, mentor, festőművész, zenész, közösségi szolgálatos diák, felsorolni is nehéz. Tanulás, gyakorlás, közösségi játék, számítógépezés... nem folytatom...

Nyilván felesleges is most sorra idemásolni a bejegyzéseket. Ott van mind! Képekkel, videókkal, dokumentációval. Hasznos szakmai kirándulás felkeresni az oldalt!

Hangsúlyozom, nem két hete, hónapja, esztendeje, csinálják. Hanem sok – sok éve! Megtorpanásokkal, nehézségekkel ugyan, de töretlenül, sikeresen és folyamatosan! 

Őszintén kívánom, hogy a mai tanoda pályázatok, az óvodai - iskolai szociális munka pályázatok és egyéb pályázati programok így, ilyen szellemben valósuljanak meg és egyik fő eredményük az legyen, hogy tartós szolgáltatások jönnek létre, melyek a projektek vége után is működnek. Komplexen, rendszer szemlélettel, nem csupán a gyerekeknek, hanem szüleik, családjaik és a közösség részére is! Mert csak velük együtt lehet!

 

Üdvözlettel:

Vajda Zsolt

Szociális munkás

http://www.co-treme.hu/

 

Egy megjegyzés:

Berki Juditot személyesen ismerem. Számos programban munkatársak voltunk. (MTA Gyerekesély Program, Biztos Kezdet Program és több, kisebb súlyú, lokális projekt. ) Szociális csoportmunkát is végeztünk közösen, páros vezetéssel. Mind emberileg, mind szakmailag tisztelem és nagyra becsülöm őt!

 

 

Ha tudsz, ismersz olyan kezdeményezést, futó programot, projektet, cselekvést, amit szívesen megosztanál, akkor kérlek, oszd meg itt a blogban is. Csupán egy e-mail a lenti címre vagy kommentelj egy adott témához és ott oszd meg. Szimpla leírások nem túl szerencsések! Link, honlap, videó, valamilyen dokumentum fontos volna. Tehát olyan, ami elektronikusan, „látványosan” és vállalhatóan, had ne mondjam hitelesen megosztható.

Minden konstruktív ötletet, javaslatot, segítséget, örömmel fogadok!

 E-mail, ahová írhattok, anyagokat küldhettek:

igyislehetlehetigyis@gmail.com

creative-725811_1920.jpg

school-2253459_1920.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://igyislehet-lehetigyis.blog.hu/api/trackback/id/tr5912764244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Így is lehet, lehet így is!

Jó gyakorlatok terjesztése a szociális - gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi, civil és minden segítő, támogató munkát végző szervezet, szakember részére.