Így is lehet, lehet így is!

Így is lehet, lehet így is! 34.

Óvodai – iskolai szociális munka nyáron

Az alábbiakban, egy javaslatcsomagot olvashattok az óvodai – iskolai szociális munkás lehetséges nyári tevékenységeiről.

Tíz nappal ezelőtt kérést, felhívást tettem közzé, „Mit csinál az óvodai – iskolai szociális munkás nyáron?” – címmel.

Itt:

https://www.co-treme.hu/l/mit-csinal-az-ovodai-iskolai-szocialis-munkas-nyaron/

Mivel pár nap alatt 1000 fő fölötti volt a bejegyzés látogatottsága, de mindösszesen 3, azaz három fő válaszolt az egy, azaz egyetlen kérdésre, írtam egy ironikus és provokatív bejegyzést a témában, itt:

https://www.co-treme.hu/l/mit-nem-csinal-az-ovodai-iskolai-szocialis-munkas-nyaron/

Ezt is viszonylag sokan tekintették meg. 884 volt a látogatottság.

De nem szeretném ennyiben elintézni.

Nagyon szépen köszönöm a válaszadásokat!

Az alábbiakban, egy javaslatcsomagot olvashattok az óvodai – iskolai szociális munkás lehetséges nyári tevékenységeiről. A javaslatokat a szakmai Facebook csoportok és a honlapom bejegyzésének kommentjeiből, továbbá a beérkezett – immáron 6 db. azaz hat darab válasz – alapján, valamint saját korábbi tapasztalataim alapján állítottam össze.

Ez, amit itt megosztok csupán egy felsorolás! Tehát csak a tartalom! Válaszok a mit? Kérdésre! „Nem szeretném megmondani a tutit!” Összeállítottam egy lehetséges szolgáltatási palettát. Lehet szemezgetni belőle. :-)

Továbbá mit is csináltam még?

• Beszéltem pedagógusokkal
• Beszéltem óvodapedagógusokkal
• Megnéztem néhány korábbi anyagomat és gyakorlatot
• Gondolkoztam, terveztem

Tudom, nagyképűen hangzik, de a fentieket minden kollégának, vezetőnek őszintén javaslom. Ha teamben, munkacsoportban csináljátok, akkor talán még eredményesebb. :-)

Akkor még egyszer:

• Szükségletfelmérés
• Igényfelmérés
• Interjúk szakemberekkel
• Szakmaközi együttműködés
• Team munka – tervezés
• Team munka – szervezés
• Team munka - megvalósítás

A módszereket, technikákat, tehát a hogyan?- Kérdést nem bontom ki! Számításaim szerint arra egy külön Instant módszertant lehetne írni, de jelenleg a középiskolával kapcsolatos instant módszertant írom és sem energiám, sem időm nincs erre, ugyanakkor bízom a kollégákban, hogy ha a tartalom, rendelkezésre áll, akkor már gyerekjáték lesz összerakni, a „Miképpen, hogyan is valósítsuk meg?” -  kérdésre a válaszokat.

Akkor lássuk, mit csinál az óvodai – iskolai szociális munkás nyáron?

Először a kötelező körök, elemek. Gyorsan tudjuk is le őket:

• Táboroztat
• Nyári napköziben vesz részt
• Helyettesít
• Felkészül az őszre (Jelentsen ez bármit is :-) )
• Szabadságon van
• Csoport tematikákat állít össze az iskolakezdésre vonatkozóan (Jelentsen ez bármit is :-) )

De mégse tegyük túl magunkat olyan gyorsan a fentieken. Egy kisvárosban dolgozó kollégák elküldték a nyári tervezetüket. Részletest! Hónapokra és azon belül hetekre lebontva. Amikor elolvastam, az volt az érzésem, az volt a benyomásom, hogy aggódtam, nem vállalták – e túl magukat és kissé irigyeltem is a munkabírásukat. A nyári táboroknak és egyéb nyári programoknak olyan színes és sokrétű ismertetése volt, hogy muszáj ideidéznem belőle vázlatosan:

Először is kiszámolták, hogy 11 hét áll rendelkezésükre, ebből az óvodák 5 hétig vannak zárva

Júniusban, abban a fél hónapban, amikor már bezárt az iskola, szabadidős programokon vesznek részt illetve szerveznek saját maguk. Ez két hét, az iskolai zárás után.

Aztán júliusban:

• Baba – mama klub végig a nyár folyamán
• Egy „ottalvós” tábor, pályázatból, Erdélyben
• Egy Erzsébet tábor
• Egy tematikus(!)napközis tábor, szintén pályázatból

Aztán augusztusban:

Még egyszer megismétlődik mindez, pluszban kiegészítődik a részvétellel a nevelőtestületi üléseken. Több mint, 20 intézményük van! Ha csak a nagyobbakra, a jelentősebbekre mennek el, már az is nagyon sűrű lesz, de mivel mindezt már a tavasszal lebeszélték (Tervezés!), képesek lesznek megvalósítani.

Mindezeken túl még gyermekfelügyeletet vállalnak (erről később, még szándékozom írni), és részt vesznek a környező falvak programjain Falunapok például. (Erről is írok majd itt, később.)

Szóval összegezzük csak a nyarukat:

Összesen 4 db 1 hetes tábor, 2 közülük külföldön, 2 tematikus napközis tábor. Mindezek pályázatból, ami számomra azt mutatja, hogy proaktívak, előre gondolkodnak és terveznek, szerveznek. Aztán végigvonul egy állandó program: Baba – mama klub, továbbá figyelnek a kistelepülésekre, falunapok, egyéb rendezvények, és szolgáltatnak a helyi szükségletekre figyelemmel (gyermekfelügyelet).

A magam részéről mindez, egy „minden sallangtól mentes”, a szó dicsérő, elismerő értelmében „egyszerű” másképpen elsődleges, alap, mondhatni standard jó gyakorlat. Egyrészt a mennyiség miatt, másrészt a tervezés miatt, harmadrészt (ez nem sorrend!) pedig a minősége miatt! Továbbá bátran és könnyen adaptálható. A szemlélete különösen. Csak gratulálni tudok hozzá!

Most nézzük meg más oldalról, a nyarat, ha tetszik alternatívák megfogalmazása által!

Figyelem:

Ez egy cselekvési paletta. Nem állítom, hogy minden egyes elemét meg kell valósítani! Az lehetetlen is! Azt viszont állítom, hogy ki lehet belőle válogatni azt a néhányat, ami ügyfeleidnek, klienseidnek, és neked, ott, ahol dolgozol, válaszokat ad a helyi szükségletekre, igényekre, valamint hasznos és eredményes lehet.

Szóval, mit is csinál a fentebb említett óvodai – iskolai szociális munkás team illetve szakember?

A tavasszal:

• Szükségletfelmérést készít
• Igényfelmérést készít
• Felméri erőforrásait, szakmai partnereit
• Összeállítja a nyári munkatervét
• Pályázatokat ír J

A nyáron:

Az alábbiakban felsorolás következik és benne néhány szóban összefoglalva az egyes elemek lényege. Azért csak pár szóban, mert pusztán ötletadás, motiválás, facilitálás a célom. Nem a „tutit” az egyes egyedülit akarom megmondani, hanem csupán arra biztatni benneteket, hogy beszéljétek át, ezek közül melyik tevékenységeknek lehet jövője nálatok, mit éreztek magatokénak, mit gondoltok a megvalósíthatóságaikról, milyen egyéb elképzeléseitek lehetnek ebben a témakörben. És persze, mint már írtam is, erre akár külön módszertant is lehet(ne) írni, de most a célom nem ez. Nos, ha minderre nemet mondatok, ha mindegyikre, minden felsorolt tevékenységre hitetlenség, kétkedés, bizalmatlanság, elutasítás a válasz, akkor elfogynak az érveim, csak a biztatásom marad: Találjátok ki ti, hogy mi mindent lehet csinálni nyáron az óvodai – iskolai szociális munkásnak. Biztos számos ötletetek van még!

Szóval…

Az óvodás korosztály körében:

1. Együttműködés a védőnővel, vagy nélküle:

A kb. 3 éves (óvodaköteles) gyermeket nevelő családok „felderítése”, informálása és bevonása a szolgáltatásba:

Kisebb településeken, ahol egy – két óvodai csoport indul minden évben, fel lehet keresni ezeket a családokat, hiszen szeptembertől, már heti rendszeres kapcsolatban leszünk velük. Lehet őket informálni a szolgáltatásainkról, magáról az óvodáról, lehet kérdezni tőlük, stb…. stb…

2. Biztos Kezdet szemlélet alkalmazása szülői csoportokon keresztül:

Ugyanezen célcsoportnál vagy akár kisebb gyermeket nevelőknél lehet hirdetni és megvalósítani olyan szülői csoportot 2 – 4 alkalommal a nyáron, ahol a Biztos Kezdet szemléletben találkoznak a szülők egymással, együtt a gyerekekkel. (Hogy mi a Biztos Kezdet szemlélet? Számos irodalom található. A MACSGYOE honlapján letölthető változatban megtalálod. Szándékosan nem másolom ide. Nézz utána, kérlek! (google: biztos kezdet szemlélet). További alap szakirodalom itt: 

http://www.csagyi.hu/forrasmunkak/item/1050-biztos-kezdet-modszertani-kotetek

3. Kapcsolódás működő Biztos Kezdet Gyerekház munkájához:

Ha működik a településen Biztos Kezdet Gyerekház, akkor érdemes fontos, szakmailag ajánlott annak munkájába bekapcsolódni! Bekapcsolódni-t írtam, tehát rendszeresen közreműködni a napi működésükben, nem csupán látogatni, „be-benézni”. A Gyerekházba járó – látogató családokkal, az óvodában, mi több az iskolában,(már csak a nagyobb testvérek miatt is) minden bizonnyal találkozni fogunk még.

4. Az iskolába menő korosztályt nevelő családok informálása, bevonása az iskolai szolgáltatásba és egyebekben támogatása:

Szinte ugyanazon célból, mint az 1 – es pontban írottaknál, csak itt nem az óvodait, hanem az iskolai szociális munkát készítjük elő. Különösen kisebb településeken hatékony, de egy – egy iskolához kötve is, ahol maximum 2 első osztály indul.  (részletesen nem írok, hogy mit hogyan, de ne menjünk üres kézzel. Egy kis szórólap legyen nálunk: elérhetőségek, mivel fordulhat hozzánk, stb… stb…)

5. Szülői klubok:

Több helyen már működik! Vagy azért, mert maguk az óvodai – iskolai szociális munkások szervezték meg, vagy azért mert már korábban mások. Ez utóbbinál érdemes becsatlakozni. Ha meg nincs egyáltalán, érdemes szervezni.

6. Játszóház:

Sokfelé, sokfélét lehet látni. Szakmaközi együttműködés nélkül, szerintem túl nagy munka. Óvodával, közösségi házzal, művelődési házzal összefogva kreatív, tartalmas, gyerekbarát programokat lehet összeállítani. Ezt a játszóházat aztán ki lehet „telepíteni” a környékbeli települések nyári programjaira. Falunapok, egyebek.

7. Csoportos gyermekfelügyelet, például idényjellegű munkák alatt:

Hasonló a Játszóházhoz, de célzottabb ügyfélkörrel. Sok HHH – s kistelepülésen a kisgyermekes családok napszám-, és idényjellegű heti munkavállalása azon úszik el, hogy nincs kire bízni a 0 – 5 éves gyerekeiket. (Korábbi Gyerekesély Program – os tapasztalatok.)

Az iskolás korosztály körében

1. Tanulócsoportok:

Azt azért, már májusban, de legkésőbb június elején lehet tudni, ki hány tantárgyból és miből fog megbukni. Az egyéni korrepetálás – véleményem szerint – nem feladata sem az óvodai – iskolai szociális munkásnak, sem a Gyerekjóléti Szolgálatnak. (Az érveimet nem itt fejteném ki, mert itt, felesleges.) De a tanulócsoportok megszervezésében lehetőséget látok. Nem csak tanulástechnikai szempontból, hanem szabadidős, szocializációs, edukációs szempontból is. Hiszen ilyen jellegű csoportoknál, nem csak tanulás van, nyitó kör, záró kör, játék, beszélgetés stb… stb…

Egy tipp:

Részlet egy korábbi blogbejegyzésből:

Miként is képzelem?

„Instant módszertan nyári felzárkóztató, tanoda jellegű szolgáltatásokra, tanuló és egyéb csoportokra az ügyfeleink részére. (Igen, szegény, hátrányos helyzetű, meg roma – nem roma gyermekeknek is lehet azt és úgy, amit a Malom Alom végez!)

• Kicsiben kezdjünk. Mindössze 2 fővel. Lehet, mondjuk egy testvérpár is. Az (is) előny lehet, ha ellenkező neműek.
• Nézzünk utána mindenféle módszernek, eszköznek, módszertannak, jó gyakorlatnak ilyen tartalmú csoportok kapcsán. (Esetleg hívjunk meg valakit vagy menjünk el hozzá, megnézni, tájékozódni.)
• Egy – két alkalom után kérdezzük meg őket, kit javasolnának, kinek örülnének, (természetesen gyereknek) ha még itt lennének a szomszédjaik, ismerőseik, osztálytársaik közül.
• Növeljük a létszámot 6 – 8 főre majd esetleg fokozatosan kicsit többre, amennyit bírunk felelősen.
• Kezdjünk agyalni azon, hogyan közelítünk a szülők felé
• Kezdjünk agyalni azon, hogyan közelítünk az iskola felé és hogyan vonunk be onnan valaki tanárt.
• Kezdjünk agyalni azon, milyen partnereket találhatunk még
• Kezdjünk agyalni azon, hogyan „utasítunk" el többeket, mert már nem bírjuk. :)
• Kezdjünk agyalni azon, hogy nekik, az „elutasítottaknak” mit kínálunk helyette
• Kezdjünk agyalni azon, milyen közösségszervező módszereket alkalmazhatunk. (Magyarázat: Mivel eddig tanulócsoportot szerveztünk, a mostani létszám meg már túlfeszíti ennek kereteit és az már közösségi és nem csoportmunka.
• Nézzünk utána a jobb tanodák programjainak, módszertanának, egyáltalán, hogyan és mit csinálnak.
• Olvassuk el és ismerjük meg alaposan a Tanoda Sztenderd című dokumentumot, mert véleményem szerint kitűnő segédanyag, jó orientáló – koordináló funkciót tölthet be az indulásnál és végig a projektünk során nekünk, szakembereknek. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy mindenki alapítson tanodát (bár ez sem lenne rossz! :) ) pusztán azt, hogy a Tanoda Sztenderd segítségünkre lehet a szakmaközi együttműködés során, a saját programunk létrehozásában.”

 A Tanoda Sztenderdet például itt találjátok a „segédletek” mappára kattintva:

https://www.palyazat.gov.hu/doc/4518

A pályázat ugyan, már régen lejárt, de itt, most nem is tanoda létrehozásáról, működtetéséről beszélek.

Nem, nem kell egyedül! Szakmaközi együttműködés keretében például? Úgy biztosan lehetséges!

Forrás:

https://igyislehet-lehetigyis.blog.hu/2017/08/07/tanulokozosseg_tanulo_kozosseg_igen

2. Önkéntes munka középiskolásoknak: felkutatása, rendszerezése, felkínálása, „kísérése”:

Erről részletesebben szándékozom írni a „Szociális munka a középiskolában – Instant módszertan” című dokumentumban. Most csak annyit, hogy érdemes végiggondolni a középiskolások és pedagógusaik segítését az 50 óra önkéntes munkával kapcsolatban. (Befogadó intézmények, szervezetek felkeresése, felkutatása, netán mi magunk, mint intézmény fogadunk középiskolás korú önkéntest, aztán ezen szervezetek és a középiskolások „összehozása”. Közösségi munka keretében „Önkéntes nap” szervezése, stb… stb… Rengeteg lehetőség van ebben.

3. Csoportok iskolás – középiskolás korosztálynak:

Címszavak: Prevenció – önismeret – kommunikáció – konfliktuskezelés – érzékenyítés – készségfejlesztés – edukáció – szocializáció – szabadidő – stb…

Sokan panaszkodnak (jogosan), hogy a jogszabályok szerint csak és kizárólag tanórán kívüli foglalkozások keretében lehet szervezni és megvalósítani csoportokat az iskolás – középiskolás korosztály körében. A merev jogszabályi hivatkozások, mint hárítások kivédésére jó alkalom lehet a nyár. Továbbá, ha eddigi munkánk során tartottunk csoportot, ne hagyjuk magára a nyáron. Havi egy alkalom belefér. Ha nem jönnek el, csak ketten – hárman, akkor pedig egy mélyebb segítő – támogató - meghallgató beszélgetés, konzultáció valósulhat meg.

4. Közösségi munka szegregátumokban:

Az óvodai – iskolai ügyfeleink, klienseink nem kis részét alkotják. Ismerek olyan települést, ahol az ilyen jellegű nyári munkára nagy hangsúlyt helyeznek.

5. IKT csoportok (On-line játékok, számítógépes készségfejlesztő játékok, elektronikus szerkesztés tanulása (zene + kép, film) prezentációk készítése. Videók készítése, vágása, stb… stb…

Érdemes utánanézned mit takar a kifejezés. Mire lehet használni az IKT eszközöket. Különösen ott, ahol van IT – pont. Tudom, már nem jellemző. Nézz utána, kérlek. Keress hozzáértőt. Lelkes informatika tanárt, civilt, önkéntest, stb… (Szakmaközi együttműködés?)

6. Kapcsolódás nagyobb programokhoz, ott ahol van. Pl. Járási Gyerekesély Programok

Biztos vagyok benne, hogy hatékony együttműködés lehetséges.

7. Kapcsolódás helyi szervezetek, intézmények illetve ilyen – olyan pályázatok nyári munkájához:

• BK Gyerekház
• Közösségi Ház
• Tanoda
• Egyesületek, Alapítványok
• Egyházi szervezetek

Röviden: részvétel tanoda, közösségi ház és egyéb, fentebb felsorolt nyári tevékenységein, programjain

8. Falunapokon, egyéb nyári települési rendezvényeken aktív részvétel:

Az ezzel kapcsolatos mit, és hogyan kérdésekre nincs recept, egységes válasz. De lehetőségnek és feladatnak is látom!

9. Szabadidős-, sport-, vetélkedő-, és egyéb rendezvények szervezése és/vagy bekapcsolódás a szervezésbe, kifejezetten a mi célcsoportunk érdekében, számára, részére. (lásd például előző, 8.  pont)

10. Augusztusi tanévet megelőző értekezleteken való aktív részvétel.

Tudom, futurisztikusan hat, de mégiscsak az a célunk hosszú távon, hogy a nevelőtestület elismerje kompetenciáinkat, felelősségeinket, tevékenységeinket, és így tovább.

Idézek egy kommentből:

„…Kihívás, hogy az augusztus közepén a pedagógusokkal közösen megoldásfókusszal kialakuljon a '19-'20-as tanév menetrendje iskolai szociális munkás szempontból.”

Hát, igen! Ez egy szép hosszú, nagyon hosszú távú cél! Csak egyetérteni tudok vele!

Mindenkinek kreatív, eredményes, sikeres, óvodai – iskolai szociális munkát kívánok a nyárra!

Budapest, 2019. 03. 28.

Vajda Zsolt

Szociális munkás

A szokásos, a végére:

Ha tudsz, ismersz olyan kezdeményezést, futó programot, projektet, cselekvést, amit szívesen megosztanál, akkor kérlek, oszd meg itt a blogban is. Csupán egy e-mail a lenti címre vagy kommentelj egy adott témához és ott oszd meg. Szimpla leírások nem túl szerencsések! Link, honlap, videó, valamilyen dokumentum fontos volna. Tehát olyan, ami elektronikusan, „látványosan” és vállalhatóan, had ne mondjam hitelesen megosztható.

Minden konstruktív ötletet, javaslatot, segítséget, örömmel fogadok!

 E-mail, ahová írhattok, anyagokat küldhettek:

igyislehetlehetigyis@gmail.com