Így is lehet, lehet így is!

Módszertani szerszámosláda szociális - gyermekvédelmi szakembereknek

Van egy sztorid...?
Különszám

Így is lehet, lehet így is! 73.

 

laudacio_1.png

Kicsit nehéz neki kezdeni, elnézést érte. Amikor ezt a sorozatot indítottam, megfogadtam, hogy nem írok bejegyzést. Azt a kollégákra hagyom. Aztán, amikor jött néhány írás, nehéz volt megtartanom a „fogadalmam”, mert a kollégák írásai természetesen sok történetet hoztak, hívtak elő bennem. Maximum pár sort írtam egy – egy bejegyzéshez, hiszen első a kolléga, aki megtisztelt azzal, hogy írt és el is küldte.

Most azonban történt valami, ami kapcsán muszáj írnom.

Egy kollégám, vezetőm, főnököm, mentorom, szakmai partnerem és bátran nevezem így is, cimborám nyugdíjba vonul. Leírnom is furcsa!

Gedeon Andor a FESZGYI igazgatója nyugdíjba vonul.

Azazhogy ez csak a hivatalos kifejezés, hogy „nyugdíjba vonul” mert ahogy én ismerem a nyughatatlanságát, elkötelezettségét a szakma iránt, a tenni akarását a gyerekekért, családokért, az elesettekért, a szegénységben élőkért egyszóval embertársainkért… nos, nála szóba sem jöhetnek a klasszikus „békés nyugdíjas évek”. Sejtem, hogy egyrészt kész stratégiája van a szakmai munka folytatásával kapcsolatban, másrészt tudom, hogy például egy alapítványban eddig mennyit dolgozott és mennyit fog még. Különösen most, hogy „ráér” majd.

De ha megengeded ezt a blogbejegyzést olvasó kolléga, inkább egyfajta szubjektív sztorifolyamot osztanék meg vele kapcsolatban… igyekszem elkerülni az olyan közhelyeket, hogy mennyi mindent tanultam tőle, milyen empatikusnak, érzékenynek ismertem meg, milyen nagyszerű szakember. Stb… stb… Ezek olyan magától értetődő dolgok nála, hogy nem ezeket írnám. Biztos megírják mások. És fontos is megírni mindezt vele kapcsolatban. Andorral kb. 15 éve nem állunk munkakapcsolatban, így aztán senki nem állíthatja, hogy bármiféle érdekem fűződne méltatásához. Miközben igenis fűződik érdekem, mégpedig az elismerésem kifejezésének az érdeke. Mert fontosnak tartom mindezt leírni vele kapcsolatban.

Szóval néhány sztori, pár mondatban:

Pályám elején megtapasztalhattam tőle/általa, hogy egy vezető emberi tulajdonságai milyen fontosak. Nem szakmaiakról beszélek, nem vezetői skillekről, azok mind megvoltak. Én az emberi oldalról írok. Ebben számomra etalon.

Később, mentorom volt. Anélkül, hogy igazán „tudott” volna róla. Egyszerűen, csak magától értetődően segítette pályámat.

Amikor úgy éreztem, hogy elég, hogy sok nekem, hogy „kiégtem” és elé álltam az alábbi lehetetlen kérésemmel miszerint: Tud-e olyan munkát biztosítani az intézményen belül, ahol nem találkozok se klienssel, se szakmai partnerrel, kollégákkal meg pláne :)  de mégis érezhetem úgy, hogy még a szakmában vagyok… nos, megoldotta a problémám! És nem, nem adminisztrációs munkával, hanem tevőleges munkakörrel. Mi volt ez? Annak idején a Ferencváros Családsegítő Központ bútoradományokkal is foglalkozott. Én meg az egyik rakodó lettem. Adományokat gyűjtöttünk, szelektáltunk, és kiszállítottuk a rászorulóknak. Teljesültek a kérésem feltételei, mellette mégis azt érezhettem, hogy a szakmában és az intézményben maradok, maradhattam.

Voltam vezető mellette – egy rokon intézmény önálló vezetője voltam - és voltam vezető alatta, az intézményének egyik szakmai egységének vezetőjeként. Ezekkel kapcsolatban csak annyit írok, hogy intézményvezetőként mindenkinek ilyen szakmai partnert kívánok, és szakmai csoport vezetőjeként mindenkinek ilyen intézményvezetőt kívánok. Ez utóbbi esetben a legfontosabb, amit számomra nyújtott, adott, biztosított az a bizalom és a szabadság. A szakmai bizalom és a szakmai szabadság! Mindezt úgy, hogy végig érezhettem, hogy ott van mögöttem. Szól, ha túllendülök és biztat, ha túl elkényelmesednék. És szólt is. Diplomatikusan, barátian és figyelmesen. Partnerként. Nem volt olyan eset, hogy egy szakmai kezdeményezésemre nemet mondott volna.

Szerintem Budapesti viszonylatban a legtöbbször költözött és a legtöbb névváltozást átélt, megélt intézmény vezetője volt. A változások részben a jogszabály változásoknak, részben az ilyen – olyan intézményi összevonásoknak, majd szétválasztásoknak, majd újra összevonásoknak köszönhetőek. A költözések szerintem tucat felettiek, a névváltozások is meghaladják a tízet.

Rugalmasan és kreatívan kezelte ezeket a változásokat.

Ott volt Budapest, egyik első, ha nem a legelső Gyermekjóléti Szolgálatának létrejötténél és támogatta azt. 1992-ben Gyermekvédelmi törvény előtt 5 évvel!!! Bán Gabriella kigondolta, kidolgozta, megvalósította, Gedeon Andor – mint intézményvezető – mindebben részt vett és mindvégig támogatta és lehetővé tette az iskolai szociális munkás hálózat létrejöttét.

Hogy a wikipédián önálló szakmai modellnek ,, Ferencvárosi modellnek "nevezik a megvalósult programot, gyakorlatot, majd később az intézményt is abban része van, neki is köszönhető.

Az iskolai szociális munka ferencvárosi modelljéről itt is olvashatsz:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Iskolai_szoci%C3%A1lis_munka_Magyarorsz%C3%A1gon

Ott volt, részese volt mind a kezdeményezésnek, mind a megvalósításnak Budapest szerintem első újkori, rendszerváltás utáni settlementjének a Dzsumbujban. Dzsumbuj Help néven ismerte meg a szakma ezt a szakmai egységet. Andor nélkül nem jöhetett volna létre. 

Szerintem, ha csak ezt a kettőt említem:

  • Első budapesti iskolai szociális munkás hálózat és gyermekjóléti szolgálat
  • Dzsumbuj Help – settlement

Már az is elegendő, hogy kitüntetett helyet foglaljon el a szakmában.

De volt még bőven kezdeményezése.

Természetesen nem fogom minden szakmai tevékenységét felsorolni. még csak néhányat emelek ki, amiben valamennyire érintett voltam és ami szerintem túlmutat egy Családsegítő Központ (Az egyszerűség kedvéért most csak ezt a gyűjtőfogalmat használom) mindennapi működésén.

Pályázatot írt ki – anonimitást biztosítva, jeligés megoldással - kollégák részére esettanulmány készítésére. Díjakkal, bíráló bizottsággal, eredményhirdetéssel egyebekkel…

Kutatást szervezett, támogatott és valósított meg. Mindezt "házon belül", a kollégáival.

Erről például itt lehet olvasni: https://www.co-treme.hu/l/egy-kutatas-peldaul-dzsumbuj/

Többedmagával létrehozott egy alapítványt, a Horizont Szociális Alapítványt, valamikor (közel) 30 éve ami azóta is működik. Az ingyenes jogsegély szolgálattól, a szociális tanácsadáson át, az adománygyűjtésen keresztül, a családok mentorálásáig és a gyerektáborokig szerteágazó a szakmai működése.

Nem sorolom tovább. Több mint 30 év munkáját nehéz így felsorolni, nem is lehet teljes.

Úgy emlékszem, azt mesélte, hogy a Családsegítő központ egy pártfogói irodában született meg még a ’80 – as évek végén a rendszerváltás előtt.

Jelenleg mintegy 15 szakmai csoportot magába foglaló intézménynek, a hosszú nevű, FESZGYI rövidítésű intézmény komplexumnak az igazgatója. Kicsit messzire került a pártfogókkal megosztott szobácskától.

Az ellátások, szolgáltatások mondhatni a születéstől, az élet alkonyáig tartanak. De problématerületeken is végig lehet menni, hajléktalanellátás, gyermekvédelem, családsegítés, idősgondozás, stb… stb… jelenleg jóval több, mint száz munkatárssal végzik szakmai munkájukat.

Ezeket itt láthatod, olvashatsz róluk. Érdemes időt szánni rá!

http://feszgyi.hu/

Gedeon Andorral készült legutóbbi cikket (volt sok, de nem elég) itt olvashatod:

https://radio9.hu/ha-ram-koszonnek-az-utcan-hogy-hogy-van-andor-ba-valamit-jol-csinalhattam-2020-12-18

A cikkben podcast is található. Benne olyan személyes történettel, történetekkel, ami mélyen emberi és életútjának olyan részeit fedi fel, ami … nos.. . érdemes meghallgatni.

Minden – minden jót kívánok Andor!

Mert úgy is lehet, lehet úgy is, ahogy te csináltad! Gondolom még folytatod. Én úgy ismerlek!

Tiszteletem, elismerésem és köszönetem mindenért!

 

Budapest, 2020. december 19.

                                                                                                                                                             Vajda Zsolt

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://igyislehet-lehetigyis.blog.hu/api/trackback/id/tr516351654

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Így is lehet, lehet így is!

Jó gyakorlatok terjesztése a szociális - gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi, civil és minden segítő, támogató munkát végző szervezet, szakember részére.

Címkék

10 történet (1) abúzus (1) addiktológia (1) Alacsonyküszöb (1) alapszolgáltatások (1) áldozatvédelem (1) alsófelső (1) Anglia (1) apa (1) armageddon (1) arserotica (1) átmeneti élethelyzet (1) a kérdés (1) bagázs (1) békésiskolák (1) Bence (1) Beton (1) Bioszentandrás (1) blog (1) coaching (2) covid (1) családsegítés (1) csoport (1) csoportmunka (6) csoportmunka az iskolában (1) Dénes (1) digitális oktatás (1) dilemma (1) Diótörés (1) drámapedagógia (1) drog (1) drogrehab (1) e-bug (1) edukációs csoportok (1) Eger (1) egyéni fejlesztés (2) egyszemélyes családsegítő (1) egy év (1) elindult (1) Értékelés (1) érzékenyítés (1) félelem (1) félelmeink (1) Felhívás (2) felzárkóztatás (2) Ferencváros (1) fogyatékkal élők (1) független színház (2) függő (1) gyanú (1) gyerekprogramok (1) gyerevilág (1) gyermekbántalmazás (1) gyermekjólét (1) gyermekotthon (2) gyermekvédelmi szakellátás (4) hajgumi (1) hajléktalaniroda (1) Hajléktalanság (2) higiénia (1) idősek ellátása (1) igazgyöngyalapítvány (1) instant módszertan (3) integráció (5) iskola (3) iskolai munka nyáron (1) iskolai szociális munka (4) iskolaőrség (1) iskolapszichológus (1) Jáccótér (1) Javaslatok (1) karácsony (1) Kezdetek (1) kisközösség (1) konfliktuskezelés (1) Könyvajánló (1) koronavírus (1) köszönet (1) közösség (3) közösségépítés (4) közösségi szociális munka (5) különleges lakásotthon (1) L. Ritoók Nóra (1) lakásotthon (1) lakhatás (1) láncfűrész (1) lifeloinglearning (1) média (1) mediáció (2) médiapedagógia (1) nagykorúság (1) Nevelőotthon (1) normatív krízis (1) nyári programok (1) online tanulás (1) örökbefogadás (1) óvodai munka nyáron (1) pályaelhagyás (1) pályakezdés (3) Pályázat (1) páratlan iroda (1) pedagógia (3) pedofília (1) periféria egyesület (1) prevenció (4) prevenciós csoportok (1) próbaidő (1) Rehabilitáció (1) Rendhagyó pályázat (1) rendszerabúzus (1) romák (1) Sajátos nevelési igény (1) Segítők segítése (1) social worker (1) speciális nevelőotthon (1) szabadidőszervezés (2) szakellátás (3) Szakmaközi együttműködés (2) Szenior (1) SZETA (1) szexuális felvilágosítás (2) szociális csoportmunka (7) szociális esetmunka (1) szociopoly (1) sztori (1) szülői csoport (1) szülői csoportok (1) tanoda (4) tehetség (1) televele (1) tíz történet (1) tomi (1) tréning (3) ügyfélszolgálat (1) újratöltés (1) utógondozás (1) utópia (1) választás (1) vendégposzt (2) Viszlát (1) VONESZO (1) workshop (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása