Így is lehet, lehet így is! 54.
Kedves kollégák!
Az alábbi írás a félelmeinkről szól. Súlyos téma! Különösen, ha a félelem tárgya nem mi magunk vagyunk, hanem a szeretteink, hozzátartozóink, a családunk.
Azt gondolom a történet főszereplője kellő empátiával, odafigyeléssel és szakmai odaadással kezelte a helyzetet. Na de mint ember, mint családtag, mint gyermek, mint szülő mit tegyen?
És hogyan kezelje félelmeit, indulatait?
A szerző anonimitást kért.
__________________________________________________
FÉL(J)EK-E????
Esetem a félelemmel... Családgondozó vagyok...
Munkám során többször megkérdezték tőlem, hogy nem félek-e elmenni a családokhoz egyedül.
Sokáig azt feleltem, hogy deeehooogy!!! Mitől félnék? Hisz engem szeretnek!!!
Jó-jó, néha persze van egy kis ordítozás, anyázás, megfélemlítési kísérlet, de annak oka van: vaj a fül mögött, valami összetűzés, és én pont rosszkor jöttem, stb…
Általában tudom a jelenség okát, és technikákat is, amivel kezelni kell a helyzetet.
Tavaly decemberben azonban történt velem valami… a biztonságérzetemmel…
Új család költözött a körzetembe, vagyis egy anya két kicsivel. Kolléganőm küldte a jelzést, hogy oda nem vihetik a csecsemőt, és úgy tudja, hogy nálunk fognak lakni… Már ismertem az anyát, és gyermekét az előző lakhelyükről, gondoztam is a családot- akkor még a nagyobbik gyermek apjával éltek együtt. Nem volt a gyermek gondozásával semmi probléma, csak éppen majdnem rájuk dőlt a ház, az ablakokon fólia volt üveg helyett…
Azóta az édesanya elvált, új élettársnak szült egy újabb kicsit. Az élettárs feleségével majdnem egyszerre… Úgy tervezték, hogy a „nagy” család közösen vesz egy házat az összes gyermek után járó szociálpolitikai támogatást felhasználva… Többször adtam hangot kétségeimnek a terv hallatán, de a feleség is úgy nyilatkozott, hogy nagyon jól meglesznek ők együtt. Addig is egy szobában lakott a feleség három gyerekkel, meg az élettárs (nevezzük Gabinak) két gyerekkel és természetesen a családfő… Valami történhetett - amit nem tudtam kideríteni -, mert Gabi a két gyermekkel hamarosan albérletbe költözött. Nagyon lepusztult albérletbe. Az apa minden nap kiporciózva szállította nekik a tüzelőt. Reggel fel kellett menniük a feleséghez, és segíteni főzni, takarítani. Ott is ebédeltek.
Négy óra körül értek haza, Gabi begyújtott, bebújtak az ágyba… Az apa kezelte Gabi szociális járandóságait, pénzt nem kapott kézhez.
Persze ezeket az információkat fél év alatt sikerült megszereznem, pedig hetente látogattam a családot, és a védőnővel együtt figyelemmel kísértük az újszülött fejlődését. Nehéz dolog egy bántalmazott nő bizalmába férkőzni, aki még érzelmileg is kötődik gyermeke apjához! Igen! A szerető családfő verte is kis kedvencét, ha az nem viselkedett elég jól. Természetesen a feleség szállította az információkat: kivel, hol, mit művelt…
Többször mesélte Gabi, hogy megverte a párja, aztán visszavonta, aztán megint mesélte… Nincs kihez fordulnom! Nem tud úgysem segíteni senki!!! – ez volt a véleménye, és sajnos ez volt a helyzet ténylegesen is! Az anyaotthonokban, családok átmeneti otthonában sehol nem volt hely, rokon, jó barát nem jöhetett számításba, mert visszahozta az élettárs már több alkalommal.
Egy továbbképzésen hallottam, hogy nyílt egy új CSÁO (családok átmeneti otthona). Megszereztem a telefonszámukat, informálódtam, és kiderült, hogy lesz hamarosan üresedés! Gabi a tájékoztatásom után vállalta, hogy beköltözik. Vártuk az értesítést a konkrét időpontról. Karácsony előtti héten jött a telefon: két nap múlva lehet költözni! De hogyan?!? Mivel?!? Nem untatlak titeket a részletekkel: csekély fél napi szervezés után megvolt a jármű! Reggelre ígérték, négyre jött. Gabit elhívtam a feleség mellől, és kiloptuk őket a faluból…
Én akkoriban költöztem új lakóhelyre. Más helységbe, más házba. A két ünnep közötti időt barátnőmnél töltöttem.
Csörgött a telefonom: a feleség hívott, hogy tudom-e hol vannak Gabiék, mert nem találják őket sehol, eltűntek!!
Nem adtam tájékoztatást.
Fél óra múlva újabb telefon: tudják, hogy én vittem el őket! A szegény apa retteg, hogy a gyermeke már nem is él. - A férj a háttérben őrjöngött!
Elmondtam, hogy nem én vittem el őket, de biztos jó helyen vannak. Gabi jó anya, és mindig rendesen gondozta a gyermekeit. (Fontos információ az esethez, hogy az apa nem vette nevére a picit!!)
Legközelebb az apa hívott fel, és közölte, hogy nagyon meg fogom bánni, ha nem mondom meg, hogy hol van a fia. Országos körözést adtak ki ellenük.
Közöltem vele, hogy hivatalosan semmi joga nincs a gyermek után érdeklődni, hiszen nem vállalta az apaságot!
Megkértem ismét, hogy ne telefonáljon többet, mert szabadságon vagyok, és nem foglalkozom ilyenkor munkahelyi dolgokkal.
Fél óra múlva a körzeti megbízott hívott… (Az apa ott volt nála.) Tájékoztattam az esetről röviden, és neki is megemlítettem, hogy szabadságon vagyok…
Másnap édesanyám keresett, és elmondta, hogy a háza előtt álltak kocsival, és a szomszédtól érdeklődték meg a címemet…
Délután újabb telefon: tudják hol lakom… azonnal mondjam meg hol vannak Gabiék!
Ismét elmagyaráztam, hogy nem otthon tartózkodom, és szabadságon vagyok. Legközelebb harmadikán vagyok hajlandó az esetről beszélgetni az irodában. Nagy nehezen tudomásul vette…
Az év első munkanapján felkeresett a kedves apa. Elmondta, hogy beszélt Gabival, tudja hol vannak, mert a rendőrfőkapitány az apjának jó embere volt…
Nem haragszik rám, mivel Gabi elmondta, hogy ő akart elmenni. Tisztáztuk, hogy amíg nem vállalja hivatalosan az apaságot, addig nincs jogom tájékoztatni a gyermek felől.
Többször elmondta, hogy nem vadember ő, (miután a karácsonyi családverést elmesélte, mert miattam teljesen kikészült!) nem akar engem bántani…
Tájékoztattam arról, hogy a problémák helyes elintézési módja nem a testi erőszak. Gabi sem ment volna el, ha nem veri meg.
A családfő szerint egy-egy pofon mindenhol elcsattan. Nem hitte el, hogy nálunk nem, sőt a jó ismerőseim között sem fordul ilyen elő.
Búcsúzóul elmesélte, hogy tudja, hogy hol laknak a gyermekeim, és az édesanyám, sőt az én lakásomat is ismeri. Jobb lesz, ha ezután nem járok ki hozzájuk, mert ő drogozik, és olyankor sem Istent, sem embert nem ismer…
Búcsúzóul elmondtam, hogyha drogozik, akkor segítségre szorul, és szívesen látom itt az irodában terápiás beszélgetésen, de nagyon zokon veszem, ha még egyszer szívbeteg édesanyámat zaklatja… Barátságos mosollyal az arcunkon váltunk el…
Azóta nem vagyok abban annyira biztos, hogy nem félek…
A védőnő elmondta, hogy fejszével a kezében kereste meg karácsony előtt az úriember, és követelte, hogy adja meg a címemet… szerencsére senki nem tudta a munkahelyen.
A telefonszámomat egy hivatali kolléga adta meg, miután a keze az asztalra volt szorítva, és szintén megfenyegették, hogy levágják fejszével…
Nem magamat féltem, gyilkosokhoz, börtöntöltelékekhez jártam eddig is, de ha arra gondolok, hogy egy, vagy több bedrogozott állat elkapja csodaszép 22 éves lányomat, netán a fiamat…
MEGÉRI???
_____________________________________________
Kedves kolléga!
Korábban többször próbálkoztam megszólítani a szociális – gyermekvédelmi területen dolgozó kollégákat, hogy írják meg egy napjukat. Annak bármilyen vetületével, bármilyen megközelítésével.
Erről szóló felhívásaim közül a legutóbbit itt olvashatjátok:
https://igyislehet-lehetigyis.blog.hu/2020/04/15/a_szocialis_szakember_egy_napja_felhivas
Bár volt olyan írás, melynek „látogatottsága, olvasottsága” az index blog címlapra kerülésének köszönhetően 10.000 azaz tízezer fölött járt, kezdeményezésem nem volt sikeres. Nem érkeztek írások.Most újra próbálkozom, ám más formában.
Van egy sztorid? A munkádról, a szakmádról, sikeredről, kudarcodról, humoros történetről, szomorú történetről, felkavaró történetről, ironikus történetről. Egyszóval bármilyen történetet szívesen teszek közzé. Formai megkötést nem tennék. Sztori, történet, novella, helyzetleírás, bármit elfogadok és veled egyeztetve közzé is teszek itt a blogon. Ha névvel vállalod, kitűnő, ha anonimitást kérsz, természetesen azt is elfogadom.
Cím, ahová írhattok:
igyislehetlehetigyis@gmail.com
A tárgyban írjátok ezt: Van egy sztorid?
____________________________________________________
Szokásos kérésem a végén:
Ha tudsz, ismersz olyan kezdeményezést, futó programot, projektet, cselekvést, amit szívesen megosztanál, akkor kérlek, oszd meg itt a blogban is. Csupán egy e-mail a lenti címre vagy kommentelj egy adott témához és ott oszd meg. Szimpla leírások nem túl szerencsések! Link, honlap, videó, valamilyen dokumentum fontos volna. Tehát olyan, ami elektronikusan, „látványosan” és vállalhatóan, had ne mondjam hitelesen megosztható.
Minden konstruktív ötletet, javaslatot, segítséget, örömmel fogadok!
E-mail, ahová írhattok, anyagokat küldhettek:
igyislehetlehetigyis@gmail.com
Budapest, 2020-08-28
Vajda Zsolt
Szociális munkás
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Laciii 2020.08.29. 10:26:02
lac1 2020.08.29. 11:05:42
Mondjuk a "szakma" tanulásakor elmondhatnák nektek (elmondják?), hogy ez benne van a pakliban. Fogorvosként, eladóként, katonaként, mérnökként erre igen csekély, majdnem nulla esély van.
A szokásosk szöveget ismerem, de hogy a gyerek nem tehet semmiről. A majdnem levágott kezű kolléga és a szívbeteg anyuka pláne nem tehet róla, így nagy felelőtlenség az, hogy ilyen embereknek akárcsak fogadjuk is a köszönését.
FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2020.08.29. 11:42:16
arthurthedent 2020.08.29. 12:01:56
Ott kellett volna lelőni a fenébe. Sajnos magyarországon keveseknek van fegyvere, így aztán ilyen őröngő elmebetegek terrorizálják a lakosságot.
vn83 2020.08.29. 14:30:19
vadi4 2020.08.29. 14:37:38
vadi4 2020.08.29. 14:42:50
arthurthedent 2020.08.29. 14:43:48
vadi4 2020.08.29. 14:47:39
vn83 2020.08.29. 15:11:42
P1sty 2020.08.29. 15:21:56
CoolKoon 2020.08.29. 19:38:12
CoolKoon 2020.08.29. 19:39:47
eßemfaßom meg áll 2020.08.29. 19:40:06
CoolKoon 2020.08.29. 19:41:30
CoolKoon 2020.08.29. 19:42:47
CoolKoon 2020.08.29. 19:48:18
Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2020.08.29. 20:55:25
Vagy 5-6 ember elmagyarázza gabikának ,hogy ha éppen nincs bedrogozva rohadtul tud fájni ha eltörik az ember keze!
Némi szemléltetéssel egybekötve.
Az ilyeneknek ez kell!
vadi4 2020.08.29. 22:02:04
vadi4 2020.08.29. 22:03:52
Almandin 2020.08.29. 22:04:55
CoolKoon 2020.08.29. 22:11:06
lac1 2020.08.29. 22:33:00
Erdemben valaszoljal ha tudsz, ne egy napig gondolkodj, hogy mibe koss bele.
lac1 2020.08.29. 22:34:53
Minden "csaladsegito" melle rendort? Ejjel-nappal es meg a csaladjuk melle is? Komolyan igy gondolod?
arthurthedent 2020.08.30. 06:07:52
Ha valaki egy fejszével fenyegeti az életedet az neked "pofára"? Mi a jogos önvédelem, ha az nem, amikor a kezedet akarják fejszével levágni?
Galerida 2020.08.30. 07:44:58
nyílméregbéka 2020.08.30. 08:02:36
Feljelentésnek nincs sok értelme, ha tényleg jóban van az állatja a helyi zsarukkal, és/vagy a rendőrség 1-2 emberből áll, akiket ugyanúgy befenyíthet...
_ÉN_ azt csinálnám, mint mikor Afrikában megölik a segélyszervezetek munkatársait: kivonulni, soha vissza sem menni abba a faluba; védőnő, családgondozó itt megszűnt (hisz a bántalmazott nő is állandóan visszajár a Gabikához!), oldják meg maguk a problémáikat. Ha majd 5-6 embert legyilkolt a Gabika drogmámorában vagy "a haragtól", akkor talán lép a rendőrség is.
Nem véletlen, hogy egyes körzetekben sem háziorvost, sem tanítót nem találnak. Én sem mennék oda. Soha. Lehet elgondolkodni.
CoolKoon 2020.08.30. 10:10:29
CoolKoon 2020.08.30. 10:13:16
eßemfaßom meg áll 2020.08.31. 07:39:24
eßemfaßom meg áll 2020.08.31. 07:40:47
CoolKoon 2020.08.31. 12:17:37
"ha nem lehet lőfegyvered" - De, lehet, csak macerás elintézni. De igazából a családsegítőknél (akik gondolom általában ilyen 40-50 kilósak vaságyastul) ne legyen fegyver, inkább csak paprikaspray (különben is a lőfegyverek felemlegetése ilyen idióta fotelhuszár szokás, aminek amúgy semmi értelme).
"Inbkább veresse agyon magát a családsegítő" - Hol állítottam ilyet? Legyen felszerelve mondjuk paprikaspray-vel (könnyen hozzáférhető helyen), terepen MINDIG legyen bekamerázva és bemikrofonozva (a szolgálati mobil szintúgy), az ilyen csőcselék "apukákért" meg minden ilyen esetben akkurátusan jöjjenek ki a kommandósok (és igazából ilyenekkel kéne megtölteni a börtönöket a füvesek meg a madámok helyett, csak hát a valláskárosultak ezt sose fogják megérteni). Mert ahol nincs családsegítő, ott a maffia lesz a "családsegítő", mert a patkányok már csak ilyenek: benyomulnak mindenhova, ahol nem vágják csúnyán pofán őket. Mert igenis ne a maffia uralkodjon még a putrisoron se.
Laciii 2020.08.31. 12:20:30
Laciii 2020.08.31. 12:24:08
A pisztoly is csak ott helyben ér valamit, aztán gabika rokonsága meglátogatja családsegítő rokonságát.
CoolKoon 2020.08.31. 12:37:41
"mennyit ér a paprikaspray egy bedrogozott vadember ellen, spoiler: semmit se." - A metamfetamin csúnya dolog, de az azt tolókra mindig rá lehet hívni a rendőröket, aztán a kiérkező kommandósok egy lövéssel leterítik az ilyen tetűládákat. MINDEN másra viszont igenis jó a paprikaspray, az alkeszekre kiváltképp.
"A pisztoly is csak ott helyben ér valamit" - Közelharcban a pisztoly abszolúte SEMMIT sem ér!
"gabika rokonsága meglátogatja családsegítő rokonságát" - Olvasd el még egyszer a szöveget. Nem Gabika rokonságával volt a baj.
Laciii 2020.08.31. 15:14:07
Tudom, hogy itt most nem a gabika rokonságával volt a gond, de már rég általánosságban folyik a vita (részedről is), ezt tudod te is, de kötekedni akarsz mindenképpen.
Kötekedj mással, én innentől ignorállak.
CoolKoon 2020.08.31. 16:12:19
Almandin 2020.08.31. 17:47:28
eßemfaßom meg áll 2020.08.31. 19:55:23
eßemfaßom meg áll 2020.08.31. 20:11:15
CoolKoon 2020.08.31. 21:46:07
A kamera és a mikrofon arra kell, hogy megfelelő mennyiségű bizonyíték álljon a bíróság rendelkezésére ahhoz, hogy az illetőt huzamosabb időre lecsukják. Mert való igaz, hogy komoly bizonyítékok nélkül nem sokat haladnak az ilyen ügyek.
"Mindemellett ma is a cigánymaffia uralkodik a putrisoron." - Nos igen, ezért is kéne a kamera meg a mikrofon. Mert akkor a maffiózókat is könnyebb elvinni. Ott ugyanis nem játszik, hogy a megfélemlített tanúk közül egyik se tanúskodik, mert ott van a felvétel.
arthurthedent 2020.09.01. 06:08:20
Mit nem tud a pisztoly, amit a paprikaspray tud? :D Ugyan már, el kell ismerned, hogy ez elég kamuszagú, nem?